Buksi alapvetően egyáltalán nem betegeskedő típus, soha nem volt az. Bezzeg mostanában! Az elmúlt hónapban gyakorlatilag többet volt itthon, mint bárhol máshol. Egy jó két hetes köhögés után jött egy hét síszünet és már majdnem egy hetet járt utána suliba, mikor is kicsit bágyadtan, kicsit lázasan hoztam haza. Másnapra egyértelmű lett - amikor megjelent az első néhány pötty - ez bizony bárányhimlő. Akkor még voltak hiú ábrándjaim, hogy nem is olyan vészes ez... de aztán eltelt 12, meg 24 óra... és csak egyre több és több lett a pötty... 
Ugorjunk, 5.nap. Gyerek még mindig lázas rendszeresen, 6-8 óránként és becslésre kb 1500 pötty van rajta (és nem, ez nem túlzás). A talpától a hajáig, minden elképzelhető- és elképzelhetetlen helyen hólyagok... sebek... borzalom. Ez volt a csúcspont. Itt már azt latolgattuk, hogy be kell-e vonulni a kórházba az esetleges felülfertőzés miatt, vagy átvészeljük itthon. 
Ma, 7.nap. Szerencsére a két nappal ezelőtti volt a csúcspont, azóta javul a helyzet. Pötty még mindig jön néhány új, de már csak kevés, a meglévők gyulladása is normalizálódik és ami a legfontosabb, végre nem lázas. Hogy hol lesz a vége, azt nem tudom megbecsülni sem, de legalább már azt látom, hogy lassan kifelé menetelünk a dologból. 

Jó lecke volt ez, sokat tanultam belőle.

1, A legfontosabb! Bárányhimlő elleni oltás! Persze jogos a kérdés, hogy miért nem oltattam be a gyereket én is. Az elmúlt 1 évben sokat változott, a kedvenc gyerekorvosunknál egészen együttműködő lett. De korábban nem volt ez mindig így... Orvosokkal nem kommunikált, a legtöbb vizsgálaton a legkevésbé sem volt készséges és együttműködő. De azért mindig tartogatott valami extra programot... egy kéztörés, egy lábtörés, előtte néhány koponya röntgen és felszakad fej, visszaköszönő fülgyulladások (kizárólag ünnepek alatt) és hasonlók. Szívből utáltam már a gondolatot is, hogy bármilyen egészségügyi ellátásra menjek vele, mert egy tortúra volt mindegyik. Aztán már majdnem elhatároztam, hogy de, ez még is csak kellene, amikor aktuális volt a 6.éves kötelező oltás. Az akkor már viszonylag erős gyereket ketten fogtuk le, hiába készítettem fel képpel, videóval, amivel csak lehet. Szörnyű volt. Újra elriasztott. És a hétköznapok hipp-hopp elszaladtak, egészen a múlt hétig, amikor is utolért minket a bárányhimlő. 
A tanulság, elsősorban szenzorosan érzékeny és nehezen együttműködő gyerekek szüleinek... Ne legyetek ilyen csacskák, mint én! Ha kell, vigyetek még két markos legényt, fogjátok le a gyerkőcöt, ha máshogy nem megy, de az az 5 perc szörnyűség elkerülése (meg persze az a nehézség, hogy utána a gyerek nagy ívben kerüli az orvost), nem éri meg!

2, Korábban szörnyülködve néztem egy-egy képet felülfertőzött kiütéses gyerekekről és persze gyors következtetéseket vontam le, hogy mégis hogy hagyhatták, hogy ilyen legyen. Hát kérem, nem kell ezt elhanyagolni, a legnagyobb gondosság mellett is brutális tud lenni. Mit jelent nálam a gondosság? Minden nap 2-3 gyors zuhany és természetesen minden alkalommal tiszta trikó. Naponta tiszta pizsama, 2-3 naponta tiszta ágynemű. A gyulladt pöttyök Betadinnal való kezelése egyesével. És rendszeres fertőtlenítő kézmosás mindkettőnknek. Mindemellett, úgy gyulladtak be sorra a pöttyök, mintha legalábbis egy istállóban élnénk... Sajnos ez ilyen mocsok dolog.

3, Mit lehet és mit nem? A gyermek nálam jóval meghaladja a 8 éves méretet minden tekintetben, így ő antihisztamint kapott, ami nagyon jó is volt, a zuhanyokkal kiegészítve napközben egyáltalán nem vakarózott. Aztán volt néhány kritikus éjszaka, ami után kaptuk a PoxClin hűsítő habot. Nobel-díjas termék! Egy könnyű, színtelen hab, nem ragad, gyorsan felszívódik, növényi kivonatú. A gyereket bekentem vele tetőtől-talpig és gyakorlatilag 24 órán át eszébe se jutottak a pöttyök! Szívből ajánlom mindenkinek, zseniális. Természetesen előtte a doktorbácsival egyeztettem, hiszen az első utasítás az volt, hogy külsőleg semmit ne tegyünk rá.
És a jó öreg rázókeverék... TILOS! Persze az én gyerekkoromban nem volt más, emlékszem, mint egy fehér foltos kiskutya, úgy töltöttük a bárányhimlős napokat. De most már tudom, hogy ez bizony olyan durva "záró réteget" képez a bekent területen, hogy ha alatta volt 2 baktérium, akkor reggelre lesz belőle 200... és rá két napra irány a kórház, brutális felülfertőzés miatt. Persze biztos vannak kivételek, ami nem így működik. De lássuk be, a bárányhimlő sokkal durvább már, mint a mi gyerekkorunkban. És igen, bizony a fiamnál is, amikor szinte magától már teljesen begyullad mindegyik, akkor ez nagyon nagy hiba lehet. 
Mentolos hintőporig nem jutottunk, de a fenti hab mellett felesleges is. (Doki egyébként nem támogatja!)
Még egy házi praktika. A zuhanyozásnál egy kancsóba kevertem pár kanál szódabikarbónát és a végén ezzel locsoltam körbe. Ez is nagyon jó pár órára!

Itt tartunk most. A nehezén túl, de egy hét még tuti rámegy, ha nem több. Saját tapasztalatunk alapján bíztatok mindenkit, aki esetleg még nem oltatta be a gyerkőcöt, tegye meg! :) 
Jó egészséget mindenkinek!