Ezennel egy kicsit gyógypedagógiai segítő munkatárs lettem! :) Ha bárki kérdezné, ez most miért is jó nekem, nem biztos, hogy tudnék válaszolni rá. Szinte biztos, hogy ebben a munkakörben soha nem fogok dolgozni az életben. Igen, vágyam, hogy a gyógypedagógiával komolyabban foglalkozzak egyszer, így talán ez az első apró lépés ezen az úton... Jó volt kicsit rendszerbe szedve látni és objektív tényekkel kiegészíteni azt, ami az elmúlt évek során már rám ragadt. Másrészt - aki ismer tudja - hogy valami különös függőségem van a tanulás iránt. Nem tudom mikor fogom azt mondani, hogy elég volt, talán soha. Még rengeteg tervem van! Azt hiszem nekem ez az egyik hobbim. Tréningben tart, hogy ne csak egy dologgal foglalkozzak, hogy az érdeklődésem ne korlátozódjon csak a munkára. Hajlamosak vagyunk erre. Pedig a világ ennél sokkal több. Persze nem kellene mindenből levizsgázni ami érdekeli az embert, de hát mindenkinek meg van a maga dilije... 
De hogy legyünk egészen pontosak, amiért csak "kicsit" lettem e szép tudás birtokosa, az az, hogy ez csak Tanúsítvány, nem OKJ-s bizonyítvány. Ahhoz ugyanis kellene a letöltött 40 órás gyakorlat, amit jelenleg gyerkőc és munka mellett már nem tudtam kifeszíteni magamból. De sebaj, én töltöm a magam gyakorlatát, otthon. Nem 40 órában.

Folyt.köv.... jövőre újra irány a főiskola! ;)