Éppen egy hónappal ezelőtt belekezdtünk a skillo.hu 25 hetes finommotorika fejlesztő tanfolyamába. (korábbi bejegyzésben olvashattatok erről) Részemről nagyon nagy izgalommal tekintettem a ránk váró feladatot elé! Igen, ránk váró, nem csak Buksira, ugyanis ez bizony két emberes meló! Gyermeknek fejleszti a kis kezeit, nekem pedig újabb napirendbe építhető feladatot ad azzal, hogy a soron következő feladatokat előkészítsem és természetesen, hogy minden nap el is végezzük az adott feladatokat. 

Na de milyenek is a feladatok? Változatosak, ötletesek, színesek, nagyon jók! El nem tudtam volna képzelni, hogy ennyi időn keresztül hogy lehet kitalálni újabb és újabb jópofa játékokat, de ezek szerint lehet. Sárosdi Virág ebben verhetetlen... Első héten nagyon vegyes kis feladatok voltak, az ujj festéstől a hajtogatásig, a gépkapocs feltűzéstől a fülpiszkából való formakirakásig. Mindezt egy szép lapbookban rendezve, amit már amikor meglátott a gyerkőc, látszott a szemén a kíváncsiság! "Ez valami új! Mi lehet az?!" tekintete volt. Második héten különböző gyurmázós feladatok következtek, ezeket imádta! Nem hogy napi 15 percet, de volt hogy egy órán keresztül csinálta. Ok, ez a hét egybe esett az őszi szünettel, így nem is volt olyan fáradt, mint amikor suli után ugrunk neki. Harmadik héten a főszereplő egy bohóc és a színes gombok voltak. Az ötleteknek megint sikere volt, meglepően élvezte, itt is sikerült minden nap többet is csinálni az elvártnál. Mondjuk kicsit reklamált, hogy a bohóc "csak olyan uncsi", lehetne inkább Pennywise... :) Negyedik hét megint nagyon vegyes volt, számolós, kő-papír-olló, kéztartás utánzás és még sok minden más. A kő-papír-ollót azt hiszem új dimenziókra emeltük! A feladat szerint kis kártyákat csináltam az ábrákkal, abból kell felváltva húzni, aztán mutatni és aki nyer, az megtartja a kártyát. Olyan viharos versengés és játék alakult ebből a végtelenül egyszerű, de nagyszerű ötletből, hogy megint csak majdnem egy órán át játszottunk! Ötödik hét. Ez egyfajta pihenős-hét. A napi feladatok, ahogy mi hívjuk, most egyszerű hétköznapi konyhai tevékenységek. Elkeverni a mézet a teában, megkenni a zsemlét vajjal, felvágni egy gyümölcsöt és hasonlók. Eszemet nem tudom, mikor ittam utoljára ennyi mézes teát... ;)

A feladatok, játékok tehát nagyon változatosak, igaz, egy pici előkészületet igényelnek. De higgyétek el, egyáltalán nem megterhelő! Általában előre megnézek két heti anyagot és kijegyzetelem, hogy mi kell hozzá. Így van időm beszerezni, ha esetleg nincs otthon. Pl kellett vennem spatulát, vagy a jövő hétre készülve még egy csomag dobókockát. De ennyi! Apróságokról beszélünk, a kellékek 90%-a minden gyerekes lakásban megtalálható. Na meg persze kell nyomtatási lehetőség. A heti kellékek előkészítése (nyomtatás, kivágás, hasonlók), kb fél óra alatt meg van. Ennyi az, amit nekem pluszban kell rászánnom a kihívásra. Igazán nem sok. A tanfolyam weboldalán minden héthez van egy 15-20 perces videó, ahogy Virág részletesen bemutatja a heti feladatokat és azt is elmondja, hogy mire kell figyelni. 

Na de a lényeg! Tapasztalunk-e bármi változást? Természetesen nem lett a gyermek 5 hét alatt egy Botticelli. :) De! Igen is valami elindult... nem, még nem látható minőségi javulás, nem kezdett vonalakat egészen pontosan megtartva színezni és hasonló csodák. Viszont elkezdett színezni! Magától, önként! (Esküszöm nem ígértem semmi plusz jutalmat érte...) Sőt, a suliba is ha megyek érte, nem hátul a szőnyegen hasal és játszik vagy vonatozik, hanem ül a padban is színez. Ezen kívül elkezdett egy társasjátékot készíteni! Egy szép nagy lapra egyszerűen elkezdett maga megrajzolni egy pályát, mindenféle akadályokkal, díszítésekkel. 
A suliban rengeteget kell írni és színezni. A matek munkafüzetben a számok még mindig elég kis furák persze, de valahogy kevésbé görcsös az egész. Szeptemberben az első leckéknél még nekem kellett figyelmeztetni, hogy ne véssen a ceruzával, vagy ne úgy használja, hogy alig látszik. Ez a fajta bizonytalanság eltűnt! Magától megtalálja a megfelelő erőt, amivel a ceruzát kell használni, se túl erősen, se túl gyengén. És ami a legcsodásabb, hogy nem nyüszög 10 perc után, hogy pihenő kell, hogy elfáradt, stb... egyszerűen van kedve és kitartása már végig csinálni egy írás gyakorlást, egy leckét vagy egy egyszerű színezőt. Lehetséges, hogy 5 hét alatt tényleg erősödött ennyit a kis keze, az ujjai, hogy elindult egy ilyen változás? Hogy máris komfortosabban használja a ceruzát? Nem tudom, de boldog vagyok, mert élvezi, szereti és bizony jó úton haladunk. Ez nem egy gyorsvonat, szép lassan fogunk végig menni ezen az úton, de jó lesz, ebben biztos vagyok! Addig is én pedig fürkészve nézem, hogy mi megy jobban neki, mi kevésbe, hol akad meg teljesen és mi az ami nem okoz nehézséget. 

És még egy különleges kis adalék... a tanfolyam elején el kellett küldeni Virágnak egy önarcképet, amit Buksi alkotott, és néhány vonalvezetési feladatot. A héten megérkezett ezzel kapcsolatban a rajzelemzés! Elképesztően érdekes! Egyetlen gyerekrajzból egy, a fiamra tökéletesen passzoló leírást kaptam... :) Bizony az apró részletekből a szakember látja, hogy Ő egy pozitív személyiség, nehezen befolyásolható, élénk temperamentummal. Korosztályához képest kisebb elmaradással, főként a testkép kialakulásában. Megfelelő önbizalommal rendelkezik. Biztos családi háttere van, édesanyával szoros kapcsolat. Mindezt egyetlen gyerekrajzból... Egyrészt nagyon jó, először találkoztam a rajzelemzéssel, rengeteg igazság van benne. Másrészt már megint elültetett bennem egy gondolat ez a dolog, hogy esetleg valamikor megtanulhatnám ezt... :) Na, beáll a sor végére a tervekben.

Összességében nagyon elégedettek vagyunk, egy hónap után is látszik, hogy valami elindult, még ha nem is minőségben, de a gyerek ceruzahasználathoz való hozzáállásában és kitartásában. Arról nem beszélve, hogy minden rohanás, fáradtság, kütyük és minden mellett beiktatni a napi programba, hogy minden este füri előtt leülünk a "napi-játékra" az nagyon jó! Akkor nem hiányzik a kütyü, anya agya nem a munkán jár, csak játszunk. Sokszor nevetgélve, versengve, vagy kreatívan ügyködve. Sokszor úgy belefeledkezve, hogy a javasolt 10-20 percből egy óra lesz. 
Ha bárki iskola előtt áll és úgy érzi finommotorikában van még hova fejlődni, én szívből ajánlom ezt a programot! Szórakoztató, változatos és őszintén bízom benne, hogy nagyon hasznos lesz. Egy hónap múlva újra beszámolok, hol tartunk.