Újabb varázslatos betűk… TSMT! Az egyik legnépszerűbb és legismertebb fejlesztési módszer, de mi is ez pontosan?

TSMT = tervezett szenzomotoros tréning, sokszor nevezik „okosító” tornának is

Mi az a TSMT torna? Ez egy összetett, nagy- és finommozgásokat is tartalmazó speciális mozgássor, mozgásforma. Kifejezetten kötött, strukturált feladatsor, ahol a feladatokat hozzárendelt mondókák vagy énekek kísérik.

Mire jó a TSMT torna? Alapvetően az idegrendszert stimulálja, fejleszti. Mivel különböző eszközöket kell használni, különböző mozgás sorozatokra figyelni és közben mondókázni (sok esetben), rendkívül jól fejleszti a koncentrációs készséget, egyensúly érzéket, illetve jó hatású a kommunikációra, fejleszti a testképet, térbeli tájékozódást.

Kiknek ajánlják a TSMT tornát? Korosztályt tekintve, 3-12 éves korig javasolt, de a tapasztalat az, hogy inkább kisgyermek korban, 3-6 éves korig használják a leggyakrabban és ebben a korban a leghatékonyabb. Jótékony hatású lehet minden gyereknek, ahol megkésett vagy eltérő fejlődésmenet mutatható ki, ahol idegrendszeri éretlenség van, hiperaktív, figyelemzavaros, beszédhibás, hypotoniás izomzatú vagy rossz egyensúly érzékű gyerekeknek.

Egyéni vagy csoportos? Ahol kisebb megsegítésre van szükség, a gyerkőc viszonylag jól együttműködő, ott elegendő és jó lehet a csoportos TSMT torna is. De kétség kívül az egyéni sokkal hatékonyabb, még ha sokkal nehezebb is kivitelezni. TSMT terapeutát egyéni fejlesztésre megbízni kb lehetetlen, legalábbis méregdrága lenne, de a jó hír, hogy a feladatsorok könnyen megtanulhatóak, az eszközök beszerezhetőek és innen már csak a szülők elszántságán múlik! Nehezen együttműködő gyerekeknél eleve az egyéni tornát szokták javasolni.

Milyen eszközök szükségesek hozzá? Ez a feladatsortól függ, de leggyakrabban fitlabda, gördeszka, pokróc, hinta, egy egyszerű szék… szóval semmi lehetetlen!

TSMT és az autizmus kapcsolata! – Igazából egyetlen dolog, amit szeretnék kiemelni. Nagyon sokszor előkerül beszélgetések, fórumok során az a párbeszéd, hogy: „Kap fejlesztést a (autista) gyerek? Igen, jár TSMT tornára.” Ezt ilyen formán nem jó! A TSMT a legtöbb autista vagy auti gyanús gyerek esetében óriási segítség tud lenni, hiszen hatalmas az átfedés, de a TSMT torna nem autizmusra való fejlesztés. Az autizmus is egy fajta idegrendszeri eltérés, sok esetben idegrendszeri éretlenséggel jár, amely esetekben a TSMT nagyszerű kiegészítő fejlesztő módszer. De nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy csak kiegészítő terápia! Autista gyerkőc esetén az alapvető és legfontosabb fejlesztés az auti specifikus gyógypedagógiai fejlesztés. Emellett a TSMT szuper kiegészítés lehet!

Hogy is történik ez a gyakorlatban?!

Azt hiszem itt a legegyszerűbb, ha elmesélem hogyan is volt nekünk…
A kisfiam 3 éves volt, amikor bölcsi után oviba ment. Akkor még semmi gyanú nem merült fel, hogy Ő eltérne a kortársaitól, az ovi első félév viszont borzalmasra sikerült. Dührohamok, elzárkózás, agresszió, stb… itt indult egyébként a kálváriánk a diagnózis felé, de vissza a tornához. Az oviból többek között elirányítottak minket egy kerületi Fejlesztőházba felmérésre, ahol van auti spec fejlesztés és TSMT terápia is. Elmentünk a felmérésre, a gyógypedagógus hölgy nagyon kedvesen feltett kb 5000 kérdést a terhességemtől a gyerek kúszás-mászásáig, addig Ő játszhatott (rengeteg sporteszköz és játék volt a helységben). Utána jött a fizikai felmérés… játékosan, aranyosan, mindenféle feladatokat kellett csinálni, én itt csak szemlélő voltam. Végig menni egy csíkon, ugrálni egy pici trambulinon, labdát gurítani, vagy például beültették egy olyan ikeás forgószékbe és jól megforgatták. Imádta. Néhány fontos megállapítás, amit tettek az egy óra alatt.
- Hypoton izomzata van. Kicsit elkeseredtem, hogy korábban ez nem tűnt fel se orvosnak, se védőnőnek, de ez van. Így utólag már tudom, hogy ennek milyen jelei voltak (nem tartotta magát ha felvettem, ettől nagyon nehéznek tűnt, sokszor elesett, az egyensúlya borzasztó volt…), de egyedüli gyerek, összehasonlítási alapom nem volt, tehát nem tudtam, hogy ez nem jó így.
- A gyerkőc fizikailag nem szédül! Korábban ilyet nem is hallottam, de van ilyen, ez is egy idegrendszeri „össze nem kapcsolódás” eredménye.
- Gyanúsan vannak visszamaradt csecsemőkori reflexei, de ezt ott nem tudták részleteiben megállapítani.
- Illetve, az autizmus gyanúját egyértelműen megerősítették.
Két úton mentünk tovább. Egyrészt javaslatukra kerültünk egy szuper gyermekpszichiáterhez, akivel azóta is mindig találkozunk a diagnózis miatt. Illetve, elkezdtük a TSMT tornát!
Egy másik alakalomra kaptunk időpontot, ahol összeállították az egyéni feladatsort a kisfiamnak. Itt konkrétan a TSMT fejlesztő minden egyes feladatot megmutatott, hogyan kell végezni, milyen eszköz kell hozzá, mire figyeljünk, hogy a mozgást tényleg jól csináljuk. Ja, és el ne feledjük, kaptunk hozzá mondókát is! Minden feladatot szépen lerajzolt (részlet alább) és mellé írta a versikét is, illetve, hogy hányszor kell adott feladatot megcsinálni. Ezt kellett utána otthon 3-4-szer hetente végig csinálni. Anya elvágtatott a kedvenc nagy sportáruházunkba, vettem nagy fitlabdát, gördeszkát (nem gyerek méretet! hiszen itt nem gördeszkázni fog, hanem pl ráfeküdni). Aztán elkezdtük…
És jöttek a nehézségek. (az, hogy borzalmas a hangom és még a gyerekdalokat sem tudom elviselhetően elénekelni, az volt a legkevesebb) Az már nagyobb kihívás volt, hogy voltak feladatok, amikhez két felnőtt kellett volna, és persze ez eszembe sem jutott ott, a fejlesztőnél jelezni, hogy ez nem fog menni, hiszen egyedül vagyok a kisfiammal. De semmi baj, egyeztettem a szakemberrel és ezek a feladatok mind kiválthatók olyannal, amihez elég egy ember! Szóval senki ne essen kétségbe, ha nincs segítsége a tornához. A nagyobb gond, hogy képtelenek voltunk végig csinálni a feladatsort. Mindenből 10-20 ismétlés, kb 20 féle feladat és egy 3,5 éves gyerek. Úgy döntöttem – még ha a szakértők nem is örülnének ennek – hogy elfelezem a felírt mennyiségeket. Így ugyan kevesebbet csinálunk, de legalább végig érünk a feladatsoron, nem csak a feléig mindig. És így ment! Aztán 1-2 hét múlva apránként tudtuk emelni az adagot, ha nem is 100%-ra. Természetesen voltak olyan feladatok, amikor vért izzadtunk, mindketten és örültem, ha párat kiszenvedtünk. Egyértelműen ezek nehezére estek, de hát ezért is csináljuk…
Kitartóan végeztük otthon a feladatokat, majd 1 hónap múlva kellett visszamennünk. Akkor megint egy órát töltöttünk ott, megnézték miben változott, fejlődött és kicsit frissítették, átalakították a feladatsort. Ez így ment kb 7-8 hónapig.
Hatékony fejlődés eléréséhez minimum 6 hónapig kell végezni a tornát. Mi nem sokkal ezután abba is hagytuk ugyan, de így is szerintem nagyon jó volt. Illetve, amikor abbahagytuk, utána felváltotta heti két alkalom terápiás lovaglás, ez azért fontos. Anyagilag elviselhető, csak a havi egy konzultációt kellett kifizetni. Az eszközöket pedig utána el lehet adni, rengetegen keresnek használtan is. A gördeszkát megtartottuk, a fitlabdát odaajándékoztam egy fejlesztőháznak.

És hova jutottunk vele? Kicsit nehéz megmondani, hogy a TSMT vagy a lovasterápia vagy a kettő együtt (én erre szavazok) hozott ilyen eredményt, de a változás elképesztő! Ja, kiegészíteném, hogy mindeközben az oviban is járt hetente kétszer csoportos TSMT-re a gyerkőc.
5 évesen elkezdett szédülni! Azt hiszem ez volt a legszembetűnőbb változás. Tehát, valami idegpálya összekapcsolódott, ami addig nem… :) Mondjuk amikor rájött, annyira tetszett neki az új élmény, hogy állandóan forgott, aminek egy óriási esés és a szekrény sarkán csúnyán felszakadt fejbőr lett az eredménye, de azért örülünk! :)
Korábban gyakorlatilag nulla egyensúly érzéke volt. Amikor vettem neki egy függőágyat, az első 15 alkalommal az egyik oldalon beleült és azonnal kiesett a másik oldalon. Mostanra egyedül hintázik benne, fekszik, ül, sőt feltérdelve „szörfözik”.
Játszóházakban gyakorlatilag bármilyen felfújt, magas, létrás izére felmászik, sokkal kevesebbet esik át a saját lábán és bár a futása még mindig kicsit „rendhagyó”, az egész mozgása valahogy rendezettebb lett.

Tapasztalataink alapján én szívből ajánlom, nekünk (a lovasterápiával váltva) nagyon jó volt! Az elején nem lesz könnyű, sőt! A legtöbb esetben küzdelmesen indul, de ha utána beáll a rend, nagyon hasznos. Ha valamiért úgy érezzük, hogy nagyon nagyon nem megy, a gyerek kiborul tőle, akkor mindenképp kérjünk tanácsot szakértőtől, hiszen lehet hogy valamiért tényleg nem jó a gyereknek, vagy nem megfelelő a feladatsor!