Szeretem a statisztikákat, ez valószínűleg szakmai ártalom… Ez a statisztika pedig különösen fontos nekem. Nem csak azért, mert saját felmérésen alapszik, hanem azért mert nagyon izgalmas! Nem, nincs benne sem erotika, sem a mezőgazdasági export éves árindexe. De benne van az élet, sokunk élete. Van benne düh, boldogság, szomorúság, türelem, fáradtság, sikerélmény, kétségbeesés, remény, magány, segítségnyújtás és még sok más.
Egy kis előzmény. Kb fél évvel ezelőtt szakdolgozathoz készítettem egy kérdőíves felmérést, olyan családok, főként szülők, körében, akik autista gyermeket nevelnek. Magam is meglepődtem, hogy 220 (!) szuperjófej szülő tisztelt meg azzal, hogy rászánt az idejéből 20-30 percet, hogy a keresztkérdéseimre válaszoljon. Több ponton szöveges választ vártam, ezekről itt most nem lesz szó. Talán majd legközelebb. Most maradjunk a puszta statisztikánál. Gondoltam megosztom ennek a felmérésnek az eredményét, mert nagyon tanúságos volt számomra. Minden kommentár nélkül, beszéljenek a számok:

(A kitöltők auti gyermeket nevelő szülők, néhány esetben más rokonok. A gyermekek életkora és állapota teljesen vegyes szórású.)

1, A spektrumon diagnosztizáltak 60%-a Autizmus diagnózist kapott, 19%-a Asperger szindrómát, a többiek vegyesen egyéb ASD, vagy diagnosztizálás alatt állnak.

2, A gyerekek 3%-a magántanulóként tanul, intézményi közösségbe nem jár.

3, A családokban 18%-ban egyedül nevelik a gyermeket.

4, Értelmi képességet tekintve (1-5-ig skálán) 30% kiváló, 28% jó, 30% átlagos

5, Kommunikációs készséget 9% kiváló, 33% átlagos, 11% elégtelen

6, Vizuális készséget tekintve 54% jó vagy kiváló.

7, Logikai készséget tekintve 53% jó vagy kiváló.

8, Érzelem felismerés képessége 38%-ban közepes, 31%-ban elégtelen

9, A gyermekek csupán 15%-a tud átlagos módon együtt játszani/tanulni a kortársaival, mint egy nem érintett gyerek.

10, Viszont 42% tud jól vagy kiválóan együtt játszani/tanulni a felnőttekkel.

11, Társas, tömeges helyzeteket csak 3%-uk viseli gond nélkül, 49%-uk gyakorlatilag egyáltalán nem.

12, A gyerekek 71%-ának vannak szokásos berögzült rituálék, ragaszkodások az életében.

13, 39%-uk egyáltalán nem agresszív.

14, Viszont 45%-uk életét rendszeresen nehezítik dührohamok.

15, A gyerekek 74%-a kap autizmus specifikus fejlesztés, ami alapvető lenne. 11%-uk semmilyen fejlesztést (sem auti specifikus, sem kiegészítő) nem kap.

16, A szülők 83%-a érezte már úgy, hogy lelki segítségre, támogatásra van szüksége a mindennapok „túléléséhez”.

17, Azonban csak 21%-uk talált valódi segítséget önmaga számára (lelkész, pszichológus, szülőcsoport….)

18, A családok 35%-nál az autizmus okozta nehézségek a szülők válásához vezetett.

19, A szülők 64%-a megoldandó feladatként éli meg az autizmus okozta kihívásokat. 11%-uk elviselhetetlen teherként, 11%-uk pedig egyfajta áldásként éli meg ugyanezt.

20, A szülők több, mint 60%-a nevezte a következő kihívásokat sokszor elviselhetetlennek: szobatisztaság hiánya, súlyos étkezési zavarok, dührohamok, mutizmus (verbális kommunikáció hiánya).

21, A szülők több, mint 80%-a szenved gyermeke kapcsán a bizonytalan jövőkép vagy annak hiánya miatt, a kirekesztettség miatt, és idővel a magány és a teljes magára maradottság érzésével, illetve anyagi gondokkal.

Magatokra ismertél néhány soron? Vagy többen? Nem közvetlen érintettként esetleg meglepődtél néhány adaton? Ezek a számok szerintem rengeteg mindent elárulnak… és egyszer lehet kiszemezgetem a szöveges válaszok „legjavát” is. Bár azt sokadik olvasásra sem lehet sírás nélkül olvasni… csak hogy maradjunk a szenvedélyeknél.