Nem gondolom, hogy a gyerekeket távol kell tartani a számítógéptől vagy az ilyesféle játékoktól. Igen, nem mindig sikerül jól megtalálni az egyensúlyt, hogy mennyit is játszon a gyerek a tableten, de amíg mellette boldogan legozik, amíg a telken jön és almaszedő versenyt szervez magának és amíg esténként kizárólag könyvből olvasott mesével hajlandó lefeküdni, addig nincs baj. Sőt, sokszor magam is meglepődöm, hogy miket tölt le a tabletra a 7 éves... pl kezdő edző programot, amit otthon csináljunk együtt, vagy sok ezer képpontból álló képek színező programját, ahol pontonként alkot meg egy képet, van hogy napok alatt, vagy épp egy nagyon jó grafikával elkészített gyerek Bibliát, ami történetenként végigvezet egy virtuális térképen.... stb.
De tegnap, ezeken túl is, valami egészen új kapuk nyíltak meg a témában!

Egy Lego robot építő és programozó foglalkozáson voltunk. A gyermek mindössze egy óra alatt útmutató alapján összerakott egy lovat, a megfelelő alapzaton és egy számítógépes applikáción keresztül beprogramozta, hogy mikor indul, mikor áll meg, milyen gyorsan vágtat és milyen hangot adjon közben! Azt a fajta csillogószemű, boldog alkotást, amikor egy egy fázis közben felpillant, hogy "ugye látod, anya?!"... nem is tudom mikor láttam ilyennek!
És közben mi is történt? Nagyon komoly finommotorikus fejlesztés, hiszen a legkisebb elemek összeillesztését is meg kellett oldania. Koncentráció és türelem, hiszen a végén a lovacska csak akkor vágtat gombnyomásra, ha a teljes folyamatot hibátlanul végig csinálja lépésről, lépésre. Csodálattal figyeltem az együttműködését... egy cuki 5 éves kislánnyal kellett ugyanis együtt dolgozni. Mindkettőnek külön készlet legoból kellett építeni, de egy számítógépről nézték az útmutatót, mindig egy lépést egyszerre. Tehát, csak akkor haladhattak tovább, ha mindketten készen voltak adott feladattal. Egy csoda volt látni, ahogy - ugyan nem szólt egy szót sem a kis partneréhez - de minden lépésnél fél szemmel odakukkantott, hogy elkészült-e, és csak akkor váltott a következő képre, ha a kislány is készen volt.
Tökéletes felállás! Együtt is kell működni, de ha nem akar, akár beszélgetés nélkül, és csak egy emberrel, max kettő, nem mindjárt egy 15 fős csoporttal. Koncentráció, képzelet, algoritmikus gondolkozás, együttműködés, és mindezt egy igazán 21.századi, előremutató tevékenység keretében. Mindehhez egy végtelenül nyitott, türelmes és kedves támogató csapat, akik minden mozzanatukat figyelték, éppen csak annyit és ott segítettek, amennyi a továbbhaladáshoz szükséges volt, de nem elvéve a küzdelem és az alkotás sikerélményét. Finoman és emészthetően belecsempészve közben a fizikáját, hogy mitől is mozog az a lovacska, mit hajt meg a picike motor és egyébként hogyan is működik ez az egész programozás. 
Az anyai szívem persze elkalandozik, azonnal láttam magam előtt, ahogy a gyermek végig járja a létező összes programot (tanfolyamot), a kezdő lego robot építéstől, az egészen magas szintű programozásig, robotikáig, applikáció fejlesztésig és máris a mérnöki tudással rendelkező robotikánál vagyunk. Egy tökéletesen neki való lehetőséggel, ahol elképesztő dolgokat alkothat, ha akar egyedül, vagy csak épp annyi csapatmunkával, ami jól esik. Ennyire persze ne rohanjunk előre, de egy biztos. Ma este beiratkoztunk a következő induló foglalkozásra! Gyerek boldog, és én is, mert valami egészen csodálatos dolgot találtunk!

Egy gondolatot az is megér, hogyan is találtunk erre a foglalkozásra! Zente nevét talán már mindenki ismeri kis hazánkban... A kisfiú, akinek összegyűjtöttük a világ legdrágább gyógyszerének az árát. Igen, összegyűjtöttük, hiszen én is beleszálltam a magam kis módján. Méghozzá úgy, hogy csatlakoztam a facebookon a "Civil Jótékonysági licit" nevű csoporthoz. Elképesztő ami itt történik! Több mint 50e tag, akik azért vannak itt, mert segíteni szeretnének. Nem csupán azzal, hogy elutalnak pár ezer forintot, hanem valami sokkal izgalmasabb módon. Bárki felajánlhat valamit, amire licitálni lehet. A licit zárása után, a nyertes összeget pedig nem az eladónak, hanem az előre meghatározott beteg gyerkőcnek (vagy alapítványának) kell utalni. Az utalás igazolása után, pedig átvehető a megvásárolt termék. Vagy szolgáltatás... ugyanis, én például ezen az oldalon akadtam rá a fenti robotika foglalkozásra (köszönet a Dr.Code csapatnak!)! Ezzel hozzájárulva egy apróság gyógyulásához és egyszerre új célokat találva a kisfiamnak! 

Néha úgy érzem, nagyon nehéz bátornak lenni. Nagyon nehéz eldönteni, hogy most épp túlzásba esek, vagy jót teszek neki? De mindig bebizonyítja, hogy legyek csak bátor! Olyanokra képesek ezek a gyerekek, amiket el sem tudunk képzelni! Próbáljatok ki minnél több újdonságot! Engem ma újra lenyűgözött a kölyök... :)
Mai két elhatározás: 1, beiratkoztunk, elindultunk a programozás útján; 2, idén megpróbálok minnél több ajándékot a Civil Jótékonysági licit oldalon beszerezni karácsonyra. A könyvtől a gyerekjátékig, az ékszertől a fogszabályzóig minden van! Ha már úgyis elköltöm azt a pénzt, legyen duplán értelme! 

Üdv, a 21.században!